Jogszabályi háttér

18/1998. (VI. 3.) NM rendelet

a fertőző betegségek és a járványok megelőzése érdekében szükséges járványügyi intézkedésekről

A csótányok megtelepedésének és elszaporodásának megelőzéséről

  1. a) az egészségügyi, szociális, gyermekvédelmi és oktatási intézményekben,
  2. b) a szálláshelyeken,
  3. c) az élelmiszerek és italok előállítására, tárolására, szállítására és forgalmazására szolgáló helyeken (üzemekben, üzletekben, raktárakban stb.),
  4. d) a piacokon és a vásárcsarnokokban,
  5. e) a vendéglátó-ipari és közétkeztetési egységekben

gondoskodni kell.

Ennek érdekében az a) és b) pontban feltüntetett helyeken évente két alkalommal irtószeres kezelést kell végezni. A c)–e) pontban felsorolt helyeken programban határozhatók meg a megelőzési, az ellenőrzési és az ellenőrzés során rovarfertőzöttnek talált helyeken szükséges irtási feladatok, továbbá az előre tervezett munkavégzési időpontok. Program hiányában évenként legalább kétszer a fertőzöttségtől függetlenül irtószeres kezelést kell végezni.

A c)–e) pontban felsorolt helyekre vonatkozóan a programot a külön jogszabály szerinti megfelelő szakképesítéssel rendelkező személynek kell elkészítenie és működtetnie.

A csótányok általános jellemzése

Erősen lapított testű, ovális körvonalú, általában barnás-feketés színezetű rovarok. Testalkatuk alkalmas arra, hogy nappal szűk hézagokba, rejtekhelyekre húzódjanak. Lapított háromszög alakú fejük szabadon mozgatható, felülről azonban nem látható, mert többségében a nagy, korong alakú nyakpajzs csaknem teljesen elfedi. A meglehetősen nagy, inkább a sötétben való látásra alkalmas összetett szemek a fej két oldalán ülnek. A szemek között erednek a test hosszát rendszerint elérő vékony, serteszerű csápok. A toron rendszerint két pár, fajonként, ivaronként és fejlődési alakonként eltérő mértékben csökevényes szárny helyezkedik el. A potroh végén két fartoldalék (cercus) helyezkedik el. Lábaik egyszerű, hosszú járólábak, közülük a hátsók a leghosszabbak. A lábfejeiken levő tapadólebenyek segítségével a függőleges üvegfalon is képesek felmászni. A fényt kerülik, rejtett életmódot folytatnak. Általánosságban elmondható róluk, hogy mindenevők, viszont az éhezést jól tűrik, táplálék nélkül hetekig életben maradnak. Folyadékigényük igen nagy, a szomjazást nehezen viselik, víz hiányában napok alatt elpusztulnak. Melegigényesek, a 25-30 °C hőmérsékletű helyeket kedvelik. Terjedésük döntő módon passzív módon történik, amikor csótány, vagy annak petetokja élelmiszerrel vagy csomagolóanyaggal kerül be a helyiségbe. Az épületen belül pl. csővezetékek mentén aktívan is terjedhet. Egyedfejlődésük kifejléssel történik, a nőstények petéiket fizikai és kémiai hatásoknak ellenálló petetokba (ootheca) rakják le.

Német csótány

Tovább olvasok...

Konyhai csótány

Tovább olvasok...

Amerikai csótány

Tovább olvasok...

A csótányok közegészségügyi-járványügyi jelentősége - Fertőző betegségek kórokozóinak terjesztése

Az élelmiszer-látogató csótányoknak különféle fertőző megbetegedések terjesztésében van szerepük. Gyakorta környezetünk szennyezett helyein (pl. a csatornában, szemét- és hulladéktárolóban stb.) tartózkodnak, ahol fertőző anyagokkal is táplálkoznak. Higiénés jelentőségük elsősorban abból adódik, hogy a fertőző anyagok (pl. hulladék, széklet, köpet, vizelet, romlott élelmiszerek stb.) elfogyasztása mellett az ember közvetlen környezetében található élelmiszerek rendszeres látogatói (ún. vizitorok) és élelmiszereinket is szívesen fogyasztják. A kórokozók vagy a csótányok testfelületére kerülnek, vagy táplálkozásukkor a tápcsatornájukba jutnak és bélhuzamukon változatlanul haladnak át. A testfelületükre jutott mikroorganizmusokat folytonos tisztálkodásuk során távolítják el, tehát azok tartózkodási- és búvóhelyükön, vonulási útjaik közelében bárhol fellelhetők. A tápcsatornába jutott kórokozók részben szanaszét elhelyezett ürülékükkel, részben táplálkozásuk alkalmával jutnak a külvilágra, miután nyálukat, illetve hányadékukat használják fel a szilárd táplálék felpuhításához, ezért annak szennyezése vagy fertőzése igen gyakori. Életmódbeli sajátosságaik következtében a csótányok különféle enterális megbetegedést kiváltó mikroorganizmusok, illetve húgyúti- vagy sebfertőzést előidéző gennykeltő kórokozók mechanikus terjesztésében működhetnek közre. Ez a szerep azonban alkalmi („fakultatív”), ami azt jelenti, hogy a fertőzés terjesztésének lehetősége csak akkor valószínű, ha a csótányok a patogén kórokozókkal érintkeznek. Allergizáló hatás A csótányok közvetlen érintkezésekor jelentkező bőrizgató hatás régóta ismert, újabban pedig egyre inkább előtérbe kerül allergizáló tulajdonságuk. a csótányok ürüléke, kültakarójának fehérjetartalma, valamint bűzmirigyeinek váladékai allergénnek tekinthetők. A lakásokban található por erős csótányfertőzöttség esetén jelentős mérvű, különösen a német csótányoktól származó allergént (elsősorban ürüléket és kutikula-sejteket) tartalmazhat. Bizonyos érzékeny egyéneknél a házi porral történő érintkezés, vagy annak belégzése változatos bőrtüneteket, bőrpírt, viszketést, esetleg csalánkiütést, egyes esetekben ún. szénanáthát (erős könnyezést és orrfolyást) idézhet elő. Később esetleg száraz, majd erőltetett köhögés jelentkezhet, illetve légúti tünetek (nehézlégzés, fulladási roham, asztma) alakulhatnak ki. Egyéb ártalom A csótányok mindenevő tulajdonságuk miatt, táplálékukat keresve az élelmiszereket nemcsak elfogyasztják, hanem táplálkozásuk közben azokat szennyezik, sőt jelentős mérvű elszaporodásuk következtében fogyasztásra teljesen alkalmatlanná tehetik. Nagy fertőzöttség esetén bűzmirigyeik által kellemetlen szagot áraszthatnak és ürüléküket a különféle felületeken hagyva jellegzetes szennyezést okoznak, illetve undort, irtózást válthatnak ki.

A csótányok elleni védekezés

Cél: mentesítés, majd az elért mentesség fenntartása
● Megelőzés: behurcolás megakadályozása, csapdák kihelyezése, gél, tartós méregmező
● Felderítés/monitorozás
➢ Csapdázás
➢ Kiűzés
➢ Célzott góckutatás
● Irtás
➢ Tartós méregmező létesítése permetezéssel (célzott sávpermetezés, rés- és repedéskezelés)
+ kiűzés (kiűző komponenst is tartalmazó irtószer alkalmazása, kiűzőszer hozzákeverése,
hidegköd-képzés a méregmező létesítését követően, vagy csótánykiűző aeroszol
használata)
➢ Csótányirtó csalétkek, gélek alkalmazása a csótányok búvó- és tartózkodási helyeire,
vonulási útjaira kihelyezve
➢ Hidegködképzés, ULV (kiűző és/vagy ölő hatás, hatástartósság nincs)
➢ Porozószer alkalmazása (elektromos szerelvények kezelésére)

Kérjen árajánlatot

Használja árajánlatkérő űrlapunkat, vagy vegye fel velünk a kapcsolatot valamelyik elérhetőségünkön!