Hol találkozunk velük, hogy jutnak be, mi vonzza őket?
Az egerek természetes élőhelyei a mezők és az erdők, a patkányok pedig jellemzően a csatornában tanyáznak az év jelentős részében. A hideg beálltával mindkét rágcsálót a meleg és a táplálék vonzza az emberek közelébe.
A hazánkban elterjedt egérfajok közül jellemzően a házi egérrel (mus musculus) és a güzüegérrel (mus spicilegus) találkozhatunk lakóterületeken. A házi egér 8-10 cm hosszú, sárgásszürkés-fekete színezetű, farka testhosszával megegyező. A güzüegér 6-8 cm hosszú, palaszürke, hasa és lábai fehérek, a farka a testhosszánál rövidebb. A szabadban a fű- és gabonafélék kalászait fogyasztja, de rovarokkal is táplálkozik, a zárt térbe behúzódva a házi egérrel megegyező táplálékot fogyaszt.
Magyarországon leginkább a vándorpatkánnyal (rattus norvegicus), ritkábban a házi patkánnyal (rattus rattus) találkozhatunk. Előbbi 18-25 cm, sötétbarna színű, füle kicsi, a szemet nem éri el, farka pedig rövidebb a testhosszánál. Utóbbi 16-20 cm, szürkés-fekete, füle elér a szeméig, farka hossza pedig meghaladja a testhosszát.
Mivel a szaporodáshoz többnyire nyugodt közegre van szükségük, kedvelt búvóhelyük a garázs, pince és a kinti tárolók, külső épületek, ahol kisebb a nyüzsgés. Könnyedén befúrják magukat földpadlós pincékbe, de közkedvelt fészekrakó helyük a meleg kazánház is, ahol a fa alatt kényelmesen meglapulhatnak.
A rágcsálók kedvelt csemegéje a dió, és egyéb magvak, gabonák amiket elraktározunk a pincében, és előszeretettel fogyasszák a kamrában tárolt kutyatápot is, így ha kifinomult szaglásukkal megérzik ezeket, azonnal bevackolnak a közelükben.
Az egereket táplálékigényük és kíváncsi természetük gyakran vonzza be a lakásba, is főleg a spájzba és a konyhába, ahol sok az élelmiszer. Gyorsan beosonhatnak az épületekbe nyitott ajtók mentén, ajtóréseken át, könnyen átrágják magukat a szigetelésen, de akár a kerti faház oldalán is. Különösen kedvelik a gabonaféléket, növényi magvakat, fehérje-, cukor-, és zsírtartalmú ételeket, mint a csokoládé, a szalonna, kenyérfélék, tésztafélék. Ritkán bolygatott élelmiszerbe szívesen is fészkelnek bele. A patkányt a folyadékigénye valamint szintén az élelmiszer csalhatja be a házba.
Mi jellemző életmódjukra, milyen kárt okoznak ezzel?
A rágcsálók alapjában véve növényevők, mégis óriási károkat tudnak okozni a lakásban, garázsban levő holmikban. Mégis miért rágják meg a tárgyainkat, ha nem tápláló élelem számukra? Mi vonzza őket? A rágcsálóknak ez a szokása a fogazatukkal van összefüggésben. Az egerek és patkányok metszőfoga ugyanis gyökér nélküli, ami azt jelenti, hogy folyamatosan növésben van, és koptatniuk kell. Így hát ráharapnak az autó bőrülésére, a motorházban levő vezetékekre, bármilyen csomagolóanyagra, dobozokra, zsákokra egyaránt.
A textiliák, papíranyagok az egereket fészkelési szokásuk miatt is vonzza, mert a fészket ezekkel az anyagokkal bélelik ki. Búvóhelyet jellemzően a keveset bolygatott élelmiszerekben, papír csomagolóanyagokban, ládákban keresnek vagy a falban készítenek maguknak. Berágják magukat a hungarocell szigetelésbe vagy a gipszkarton mögé, így az itt húzódó vezetékeket is megrághatják. Sajnos előfordult már, hogy rágcsálók által megrágott vezeték okozott elektromos tüzet a lakásban.
A rágcsálók nagyon szaporák, kellő mennyiségű táplálék és zavartalan búvóhely esetén tavaszig akár 3 generáció is felnevelkedhet, ami kb 50-70 utódot jelent. A nőstény egér már 6 hetesen ivarérett, egy év alatt átlagosan 6-szor ellik, alkalmanként 6-13 utódot. A patkány 7 hónaposan ellik először, egy évben átlagosan 5 alkalommal fial 2-14 utódot.
Az egér évi táplálékigénye kb 1-2 kilógramm. Hogy hozzáférjenek a táplálékhoz, szétrágják a csomagolóanyagokat, kiömlik a tartalma és széthordják, így igazi káoszt tudnak csinálni a spájzban vagy konyhában, ráadásul rettenetesen büdösek. A legnagyobb kárt mégis azzal okozzák, hogy táplálkozás közben szennyezik is az élelmiszert. Az egerek különböző Salmonella-fajok valamint a fertőző agyhártyagyulladás vírusának természetes terjesztői, amelyek nyálukkal, orrváladékukkal és vizeletükkel kerülhet rá az élelmiszerekre, vagy bármilyen felületre amin közlekednek. Innét közvetlenül – az étel elfogyasztásával – vagy közvetve – felületről az ember kezére, onnan a szájába (körömrágás) – könnyen megfertőzi az embert vagy állatot és különféle enteriális betegségeket idézhet elő: szalmonellózis, leptospirózis, trichinellózis, brucellózis.
A patkány évente kb 20 kg táplálékot fogyaszt el, de mivel ízérzékelése és szaglása kifinomult, szívesebben lakmározik az emberek számára is értékes élelmiszerekből. Jellemzően csatornákban fészkel, a testére tapadt emberi ürülék, egyéb szennyezés és kórokozók mind átkerülnek a megmászott felületekre és élelmiszerekre. Emberre és állatra is közvetíthet veszélyes fertőzéseket, mint a pestist, az iszaplázat (leptospirózis), a fonalóckórt (trichinellózis), brucellózist, szalmonellózist, hastífuszt, paratífuszt, vérhasat, veszettséget, murin tífuszt (…stb).
Kismamaként, igyekszik az ember figyelni arra, hogy kerülje a nyers tojást és a nyers húsokat, de ritkán jut eszünkbe, hogy az egerek és patkányok ugyanúgy szalmonellózist terjesztenek, mely a magzat súlyos egészségkárosodását idézheti elő. Legtöbben nem tudják, hogy a rágcsálók által terjesztett brucellózisnak például a legsúlyosabb következménye a vetélés lehet. Pár hónapos csecsemővel a lakásban különösen figyelünk arra, hogy rendszeresen fertőtlenítsük a lakást, hiszen a csecsemők immunrendszere az első hónapokban még labilis, éretlen, nem áll készen a kórokozók elleni harcra. De gondolunk-e arra, hogy a garázsba befészkelő rágcsáló, az autó belsejét is ugyanúgy végigmássza?
Hogy ismerhető fel?
Ha a rágcsálók már bejutottak az épületbe, azt legkönnyebben a fészkük bejárata, jellegzetes lábnyomaik, rágásnyomaik, vagy ürülékük alapján lehet megállapítani. Az egérlyukak leggyakrabban falak és padló illeszkedésénél lelhetők fel, eldugott sarkokban, vagy keveset bolygatott lomok, élelmiszerek, ládák és zsákok között. A patkányok jellemzően a kertben, föld alatt, betonozott felületek alá fúrják be magukat, vagy padláson, esetleg tégla- farakásban találnak menedéket. A patkánylyuk jellegzetes, tölcsér alakú, körülötte nincs földkupac, mit ahogy a vakondokok esetében. A patkány rágásnyoma mélyebb, olyan, mintha két pici véső hagyott volna párhuzamos nyomokat. Az egér inkább morzsol, őröl, mely során apró darabkák hullanak szét és maradnak a rágásnyom közelében. A patkányok jellemzően csapásokon közlekednek, falak mentén. Lábnyomaikon elöl 4, hátul 5 ujjuk látszik, és jellegzetes, könnyen felismerhető a farkuk által húzott csík is. Az egerek lábnyoma nehezebben azonosítható, kisebb mint a patkányoké, és a farkuk sem hagy nyomot a talajon, így a nyomok könnyen összetéveszthetők madarak, gyíkok nyomaival.
A konyhába, vagy a spájzba bejutott rágcsálókra először jellemzően vizeletük szaga utal. Ha csöndes a ház, akkor hangjukra, cincogásukra is felfigyelhetünk, illetve éjszaka, amikor aktívak, mozgolódásuk, fogkoptatásuk zöreje is észlelhető. Könnyen felismerhető és elkülöníthető az ürülékük. A patkányürülék kb 1 cm hosszú, hengeres, egyik vége szűkülő, feketés színű. Az egérürülék mérete kb fél cm, jellege hasonló, színe az elfogyasztott tápláléktól is függ.
Ne várjuk meg míg megérezzük először az egérvizelet jellegzetes szagát, míg először észrevesszük a rágásnyomokat, vagy az ürüléket. Akkor már a fertőzés bejutott a lakásba. Próbáljuk megelőzni a bajt. Fontos, hogy megszüntessük a műszaki hiányosságokat, ügyeljünk rá, hogy ne legyenek rések, amiken a rágcsálók bejutnak. Rácsozzuk be a szellőzőnyílásokat. A táplálék gondos elzárása – beleértve a szemétgyűjtést és szeméttárolást – szintén különösen fontos. A rágcsálók életmódjából következtetni lehet rá, hogy hol bukkanhatnak fel, mi vonzza be őket, és hogyan juthatnak be a lakásba.
Szakemberek segítségével és tapasztalatával könnyen behatárolhatók a kockázatos területek, és biztonságos – kisállatok és gyerekek számára nem hozzáférhető – csalétekkel elterelhető a rágcsálók figyelme a kamrában tárolt dióról és kutyatápról.
