"Az egerek már a spájzban vannak"
Itt az ősz, jön az rágcsálóinvázió!
Általában végig sem gondoljuk, hogy milyen veszély leselkedik ránk, amíg a baj meg nem történik. Miért fontos a rágcsálók elleni védekezés? Kattintson az alábbi képekre, ha tudni szeretné mit csinálnak az egerek és a patkányok az Ön kertjében és házában.
"Utólag már sopánkodni kár..."
Előzze meg a bajt, és még az előtt cselekedjen, mint hogy a rágcsálók beköltöznének Önhöz. Készüljön fel az őszi egér- és patkányinvázióra és ne hagyja, hogy értékeit tönkre tegyék, élelmiszereit beszennyezzék, egészségüket kockáztassák.
Ha úgy gondolja nagy bajt nem okozhatnak: hívja fel autószerelőjét hogy, mennyibe kerül egy megrágott kábelköteg cseréje autóján. Esetleg kérdezze meg háziorvosát miként kezelik a murin tífuszt.
"A gazdaboltban azt mondták..."
Amikor rágcsáló problémához riasztanak minket új ügyfeleink, szinte minden esetben kiderül, hogy már egy ideje próbálkoztak saját maguk megoldani a problémát, sikertelenül. Sokan azt is bevallják hány tízezer forintot hagytak már a helyi gazdaboltban mindenféle “csodaszerre” és különféle csapdákra. Ilyenkor mindig elmesélem nekik az esetet, amikor magam szerettem volna a kazánunkat megjavítani, ami valahol eresztett. A később kihívott szerelő elárulta: a leggyengébb minőségű szigetelőanyagot vettem (jóval drágábban, mint amit ő használ) és még azt is rosszul használtam.
Ugyan ez a helyzet a rágcsálóirtással:
Szakembereink sokéves tapasztalattal és jól bevált, hatékony rágcsálóirtó módszerek ismeretével állnak rendelkezésére.
Minden lakás és kert egyedi adottságokkal rendelkezik, de többéves tapasztalt valamint az egerek és patkányok életmódjának alapos ismerete révén minden esetben hozzáértő terepfelmérést végezünk. Megkeressük a rágcsálók bejutási kapuját és úgy helyezzük ki a rágcsálóirtó szerelvényeket, hogy azok biztosan a kártevők útjába kerüljenek.
A létező legbiztonságosabb technológiákat alkalmazzuk, rágcsálóirtó szert csak speciális kulccsal zárható, időjárásnak ellenálló műanyag szerelvényekben helyezünk ki, így sem gyermekek, sem a kisállatok számára nem hozzáférhető. A kártevőirtócégek számára elérhető rágcsálóirtó szerek kétszer annyi hatóanyagot tartalmaznak, mint ami az Ön számára elérhető, így a kezelés biztosan eredményre vezet.
A felfedezett egér- és patkányjáratokat rágcsálóirtó habbal kezeljük, ami az állatok szőrére tapad ahogy a járatokban közlekednek. A habot a rágcsálók a tisztálkodási ösztöneik miatt lenyalogatják magukról, így jut az irtószer a szervezetükbe.
Ezt a komplex kezelést egér jelenléte esetén további ragasztós csapdákkal egészítjük ki. A csapdák biztonságos kialakítása miatt a kisállatok és a gyermekek nem férnek hozzá, nem tudnak belemászni és beleragadni sem.
Szakszerű, alapos tájékoztatás és felmérés, hatékony munkavégzés, gyors kiszállás.
Ha azonnali cselekvésre volt szükség, az Agrobiotox Plusz Kft. sosem hagyott cserben.
Hozzáértő szimpatikus úriember, szakmailag képzett, gyorsan rendelkezésre állt, ráadásul hétvégén. Ezért és az utánkövetésért valamint tanácsadásért is jár a hatalmas plusz. Kiváló munkát végzett, azóta is kártevő mentes minden. Léteznek még profi, lelkiismeretes szakemberek.
Nagyon pozitív a tapasztalatom! Már aznap kijött a szakember, rendesen megvizsgálta a problémát, és minden kérdésemre választ kaptam. Nagyon segítőkész, szakszerű és alapos! Profi!
Érdekli a szolgáltatás, vagy szeretne ingyenes szakmai felvilágosítást kérni? Hívjon bennünket bizalommal az alábbi telefonszámon!
Adja meg telefonszámát és mi visszahívjuk. Semmi kötelezettség, semmi költség.
Hol találkozunk velük, hogy jutnak be, mi vonzza őket?
A rágcsálók kedvelt búvóhelye a garázs, a pince, a kinti tárolók, külső épületek, ahol kisebb a nyüzsgés, ám ez nem akadályozza meg őket attól, hogy a lakásba is bemerészkedjenek. Az egerek jellemzően búvóhelyüktől 3-9 méter távolságban mozognak, tehetik ezt azért is, mert folyadékigényük igen csekély. Táplálékigényük és kíváncsi természetük azonban gyakran bevonzza őket a lakásba, főleg a spájzba és a konyhába, ahol sok az élelmiszer. Különösen kedvelik a gabonaféléket, növényi magvakat, fehérje-, cukor-, és zsírtartalmú ételeket, mint a csokoládé, a szalonna, kenyérfélék, tésztafélék. Ritkán bolygatott élelmiszerbe szívesen is fészkelnek bele. A patkányt a folyadékigénye valamint szintén az élelmiszer csalhatja be a lakásba, ugyanis rendkívül rosszul viselik az éhezést és a szomjúságot, de épp elég kárt okozhatnak a külső épületekben is.
Mi jellemző életmódjukra, milyen kárt okoznak ezzel?
Az egér napi táplálékigénye kb 3 gramm, ami első hangzásra nem is tűnik soknak, de ha nem bolygatjuk őket, tavaszig akár 3 generáció is felnevelkedhet, ami összesen kb 50-70 egeret is jelenthet. Hogy hozzáférjenek a táplálékhoz, szétrágják a csomagolóanyagokat, kiömlik a tartalma és széthordják, így igazi káoszt tudnak csinálni a spájzban vagy konyhában, ráadásul rettenetesen büdösek. A legnagyobb kárt mégis azzal okozzák, hogy táplálkozás közben szennyezik is az élelmiszert. Az egerek különböző Salmonella-fajok valamint a fertőző agyhártyagyulladás vírusának természetes terjesztői, amelyek nyálukkal, orrváladékukkal és vizeletükkel kerülhet rá az élelmiszerekre, vagy bármilyen felületre amin közlekednek. Innét közvetlenül – az étel elfogyasztásával – vagy közvetve – felületről az ember kezére, onnan a szájába (körömrágás) – könnyen megfertőzi az embert vagy állatot és különféle enteriális betegségeket idézhet elő: szalmonellózis, leptospirózis, trichinellózis, brucellózis.
A patkány évente kb 20 kg táplálékot fogyaszt el, de mivel ízérzékelése és szaglása kifinomult, szívesebben lakmározik az emberek számára is értékes élelmiszerekből. Jellemzően csatornákban fészkel, a testére tapadt emberi ürülék, egyéb szennyezés és kórokozók mind átkerülnek a megmászott felületekre és élelmiszerekre. Emberre és állatra is közvetíthet veszélyes fertőzéseket, mint a pestist, az iszaplázat (leptospirózis), a fonalóckórt (trichinellózis), brucellózist, szalmonellózist, hastífuszt, paratífuszt, vérhasat, veszettséget, murin tífuszt (…stb).
Hogy ismerhető fel?
A konyhába, vagy a spájzba bejutott rágcsálókra először jellemzően vizeletük szaga utal. Ha csöndes a ház, akkor hangjukra, cincogásukra is felfigyelhetünk, illetve éjszaka, amikor aktívak, mozgolódásuk, fogkoptatásuk zöreje is észlelhető. Könnyen felismerhető és elkülöníthető az ürülékük. A patkányürülék kb 1 cm hosszú, hengeres, egyik vége szűkülő, feketés színű. Az egérürülék mérete kb fél cm, jellege hasonló, színe az elfogyasztott tápláléktól is függ.
Hol találkozunk velük, hogy jutnak be, mi vonzza őket?
Mint tudjuk, a gyerekek általában rendkívül kíváncsiak, szívesen játszanak a szabadban, szívesen túrják fel a kertet, a garázst vagy a kamrát kincsekre vadászva. Eközben könnyen rábukkanhatnak a keveset bolygatott „lomok” között elrejtett egérfészekre, és félelmet nem ismerve, bátran belenyúlnak, farkuknál fogva viszik a kisegereket, és büszkélkednek a szülőknek. A háziállatok szintén támadásba lendülnek, ha rágcsálóra bukkannak. Sokan direkt ezzel a céllal tartanak otthon macskát vagy kistestű kutyát, ami egyébként hatékonynak is bizonyulhat, de a lakásban tartott háziállatok jellemzően nem olyan tapasztaltak és nem is feltétlenül olyan fajták, amelyeknek a vérében lenne a vadászat. A sarokba szorított patkány viszont félelmében agresszívvé válik, és harap, így könnyen megsérülhetnek a háziállatok és megfertőződhetnek patkányharapási lázzal. A kórokozók bejuthatnak a háziállatok szervezetébe úgy is, ha csak beleesznek a szennyezett élelmiszerbe vagy megnyalogatják a rágcsáló járta felületeket.
Mi jellemző életmódjukra, milyen kárt okoznak ezzel?
A rágcsálók rengeteg fertőző betegséget terjesztenek, amelyek mind emberre, mind állatra veszélyesek lehetnek. Kismamaként, igyekszik az ember figyelni arra, hogy kerülje a nyers tojást és a nyers húsokat, de ritkán jut eszünkbe, hogy az egerek és patkányok ugyanúgy szalmonellózist terjesztenek, mely a magzat súlyos egészségkárosodását idézheti elő. Legtöbben nem tudják, hogy a rágcsálók által terjesztett brucellózisnak például a legsúlyosabb következménye a vetélés lehet. Pár hónapos csecsemővel a lakásban különösen figyelünk arra, hogy rendszeresen fertőtlenítsük a lakást, hiszen a csecsemők immunrendszere az első hónapokban még labilis, éretlen, nem áll készen a kórokozók elleni harcra. De gondolunk-e arra, hogy a garázsba befészkelő rágcsáló, az autó belsejét is ugyanúgy végigmássza?
Hogy ismerhető fel?
Ne várjuk meg míg megérezzük először az egérvizelet jellegzetes szagát, míg először észrevesszük a rágásnyomokat, vagy az ürüléket. Akkor már a fertőzés bejutott a lakásba. Próbáljuk megelőzni a bajt. Fontos, hogy megszüntessük a műszaki hiányosságokat, ügyeljünk rá, hogy ne legyenek rések, amiken a rágcsálók bejutnak. Rácsozzuk be a szellőzőnyílásokat. A táplálék gondos elzárása – beleértve a szemétgyűjtést és szeméttárolást – szintén különösen fontos. A rágcsálók életmódjából következtetni lehet rá, hogy hol bukkanhatnak fel, mi vonzza be őket, és hogyan juthatnak be a lakásba. Szakemberek segítségével és tapasztalatával könnyen behatárolhatók a kockázatos területek, és biztonságos – kisállatok és gyerekek számára nem hozzáférhető – csalétekkel elterelhető a rágcsálók figyelme a kamrában tárolt dióról és kutyatápról.
Hol találkozunk velük, hogy jutnak be, mi vonzza őket?
Az egerek természetes élőhelyei a mezők, erők a patkányok pedig jellemzően a csatornában tanyáznak az év jelentős részében. A hideg beálltával a meleg és a táplálék vonzza őket az emberek közelébe. Mivel a szaporodáshoz többnyire nyugodt közegre van szükségük, kedvelt búvóhelyük a garázs, pince és a kinti tárolók, külső épületek, ahol kisebb a nyüzsgés. Könnyedén befúrják magukat földpadlós pincékbe, de közkedvelt fészekrakó helyük a meleg kazánház is, ahol a fa alatt kényelmesen meglapulhatnak. Gyorsan beosonhatnak az épületekbe nyitott ajtók mentén, ajtóréseken át, könnyen átrágják magukat a szigetelésen, vagy akár a kerti faház oldalán is. Akciórádiuszuk azonban a táplálékszerzési igényük miatt egerek esetében néhány méter, patkányok esetében 3-500 méter is lehet, ezért találkozunk velük a lakás többi részében is. Kedvelt csemegéjük a dió, és egyéb magvak, gabonák amiket elraktározunk a pincében, és előszeretettel fogyasszák a kamrában tárolt kutyatápot is, így ha kifinomult szaglásukkal megérzik ezeket, azonnal bevackolnak a közelükben.
Mi jellemző életmódjukra, milyen kárt okoznak ezzel?
A rágcsálók alapjában véve növényevők, mégis óriási károkat tudnak okozni a lakásban, garázsban levő holmikban. Mégis miért rágják meg a tárgyainkat, ha nem tápláló élelem számukra? Mi vonzza őket? A rágcsálóknak ez a szokása a fogazatukkal van összefüggésben. Az egerek és patkányok metszőfoga ugyanis gyökér nélküli, ami azt jelenti, hogy folyamatosan növésben van, és koptatniuk kell. Így hát ráharapnak az autó bőrülésére, a motorházban levő vezetékekre, bármilyen csomagolóanyagra, dobozokra, zsákokra egyaránt.
A textiliák, papíranyagok az egereket fészkelési szokásuk miatt is vonzza, mert a fészket ezekkel az anyagokkal bélelik ki. Búvóhelyet jellemzően a keveset bolygatott élelmiszerekben, papír csomagolóanyagokban, ládákban keresnek vagy a falban készítenek maguknak. Berágják magukat a hungarocell szigetelésbe vagy a gipszkarton mögé, így az itt húzódó vezetékeket is megrághatják. Sajnos előfordult már, hogy rágcsálók által megrágott vezeték okozott elektromos tüzet a lakásban.
A rágcsálók nagyon szaporák, kellő mennyiségű táplálék és zavartalan búvóhely esetén tavaszig akár 3 generáció is születhet. A nőstény egér már 6 hetesen ivarérett, egy év alatt átlagosan 6-szor ellik, alkalmanként 6-13 utódot. A patkány 7 hónaposan ellik először, egy évben átlagosan 5 alkalommal fial 2-14 utódot.
Hogy ismerhető fel?
Ha a rágcsálók már bejutottak az épületbe, azt legkönnyebben a fészkük bejárata, jellegzetes lábnyomaik, rágásnyomaik, vagy ürülékük alapján lehet megállapítani. Az egérlyukak leggyakrabban falak és padló illeszkedésénél lelhetők fel, eldugott sarkokban, vagy keveset bolygatott lomok, élelmiszerek, ládák és zsákok között. A patkányok jellemzően a kertben, föld alatt, betonozott felületek alá fúrják be magukat, vagy padláson, esetleg tégla- farakásban találnak menedéket. A patkánylyuk jellegzetes, tölcsér alakú, körülötte nincs földkupac, mit ahogy a vakondokok esetében. A patkány rágásnyoma mélyebb, olyan, mintha két pici véső hagyott volna párhuzamos nyomokat. Az egér inkább morzsol, őröl, mely során apró darabkák hullanak szét és maradnak a rágásnyom közelében. A patkányok jellemzően csapásokon közlekednek, falak mentén. Lábnyomaikon elöl 4, hátul öt ujjuk látszik, és jellegzetes, könnyen felismerhető a farkuk által húzott csík is. Az egerek lábnyoma nehezebben azonosítható, kisebb mint a patkányoké, és a farkuk sem hagy nyomot a talajon, így a nyomok könnyen összetéveszthetők madarak, gyíkok nyomaival.